Az "ellenzék" elrántotta a kormányt, a Fidesz egyedül csapódott a falnak.
A magyar politikában jártasak már elszoktak tőle: egy költségvetés elfogadása sokszor kemény tárgyalások és nehéz alkuk hosszú sora.
Mint ismert, februárban a kormánypártok és az ellenzék Csepelen állomásozó csapatai sikeresen fúrták meg a kerület költségvetésének elfogadását. Természetesen óriási nagy sikerként kommunikálták az eredményt, miközben valójában nem a polgármesterbe rúgtak bele egy nagyot, hanem a kerület lakóiba.
Mindezt ráadásul úgy, hogy egymással szépen egyeztetve, közösen sikerült a nagy bravúr: a NER és a rendszer fő támaszainak számító ellenzékinek mondott pártok közös munkájának eredménye, hogy sokáig úgy tűnt, nem lesz költségvetés.
Most viszont kiderült: a polgármester csapata, az ellenzék és a Németh Szilárd-féle Fideszből lemorzsolódott képviselők szavazatával elfogadták a büdzsét. Ami a lényeg: jöhet a központi költségvetésből a pénz, nem állnak le a nem kötelező feladatok, a civil szervezetek támogatása, nem áll le a segélyezés, a szociális támogatások, a szakrendelés stb.
Ne legyünk állandóan negatívak: örüljünk, hogy a képviselők többségének leesett, ha a költségvetés bukik, azzal a szomszéddal, a boltossal, az önkormányzatnál dolgozóval, az ápolóval, vagyis saját magunkkal sikerül kiszúrni.
Van azonban négy, a csepelieket eláruló ember, akik megérdemlik a név szerinti említést: Balogh Ernő, Czibulyáné Szonday Szilvia, Makray Barbara és Zupkó János, akik ezúttal is nemet mondtak a költségvetésre.
Nem véletlenül.
Ők azok, akik Németh Szilárd kinyújtott csápjaként még mindig bíznak a csodafegyverben, miközben főnökük - megkerülve őket - Budáról hoz egy jelöltet csak azért, hogy könnyebben alkudozhasson a lényegről: a csepeli ingatlanvagyon megszerzéséről.
Mivel azonban Borbély már régen világossá tette, hogy erre nem hajlandó, a Fidesznek maradt a felperzselt föld taktikája. Ebben az ámokfutásban egy ideig partnerre találtak Németh Szilárd politikai cégbirodalmának másik leányvállalatában, az úgynevezett csepeli "ellenzékben.
Ám Dukánék hamarabb rántották el a kormányt a chicken game-ben, így narancsosék egyedül maradva a költségvetés szabotálásával, 120-al nekihajtottak a falnak.
A kép letisztult így: a leépülés látványos. Az eredeti Fidesz-frakció kevesebb mint feléről van szó, ennyien maradtak Németh Szilárd bunkerében. Teljes szervezeti és morális csődben, meglehetősen korlátolt szellemi képességű képviselőkkel, és egy Budáról ejtőernyőztetett hivatalnokkal kellene meggyőzni a jobboldali szavazókat arról, miért jó, ha Németh Szilárdnak maradnak emberei a csepeli közgyűlésben. (És valamiért nem elég ehhez a saját alkalmazottként foglalkoztatott, vagy trükkösen, megrendelésekkel felhízlalt vállalkozásokon keresztül eltartott "ellenzéki" képviselők hűsége.)
Hogy ez a négy, elvileg csepeli képviselő hogyan számol el nemcsak a lelkiismeretével, de a szomszéddal, a boltossal, az önkormányzati dolgozóval, az ápolóval, az már legyen az ő bajuk...
Nekünk, csepelieknek az a dolgunk, hogy júniusban tegyünk róla: ezek az arcok ne pöffeszkedhessenek még négy évig a testületben.